Hangsúlyozzuk, hogy - a területtel történt megismerkedés mellett - ennek a munkának a fô eredménye az a szoftver- és adategyüttes, amely elemeinek finomításával a számított eredmények a szennyezôanyagtranszport modellezésére is alkalmassá tehetôk.
Ezzel együtt, megítélésünk szerint a numerikus modell - a viszonylag kevés rendelkezésre álló adathoz viszonyítva - kvalitatíve helyesen, a szemléletnek megfelelôen írja le a Sajó és a Bódva völgyében kialakult felszínalatti lefolyást. A víznyerôhelyek környékén kialakult áramlási kép s így a hozzáfolyási terület alakja meglehetôs érzékenységet mutat a kavicsterasz kiterjedését, a kavicsban uralkodó szivárgási tényezô eloszlását, valamint a beszivárgás mértékét tekintve.
Bár a bemutatott eredmények azt sugallják, hogy a modell által számított értékek a terület nagyobb hányadán szisztematikusan magasabbak a mért értékeknél, a figyelôkutak vízszintes koordinátáit terhelô bizonytalanság miatt ez a következtetés elhamarkodott lenne.
Éppen ezért a modell elsôdleges eredményeinek (azaz a piezometrikus nyomás eloszlásának) kvantitatív korrekcióját a következô lépésekkel volna ajánlatos elvégezni:
A kavicsterasz kiterjedésérôl egyébként elég megbízható támpontot nyújthatnak a figyelôkúthálózat által lefedett terület szélére esô kutakra kapott eredmények. Jól illusztrálja ezt a felismerést, hogy a fentiekben bemutatott numerikus modellben például a TM-28 és 51 jelû kutak (a zagytározó északi sarkánál), bár kívül esnek a kavicsteraszon, a valóságban ez, a szomszédos 44, 45, 46 és 47 jelû kutakban mért igen hasonló értékek alapján, a valóságban bizonyosan nincs így. Fordított a helyzet a TM-20 és TM-21 jelû kutakkal, amelyekben, a Sajóhoz való viszonylagos közelségük ellenére csaknem 5 m-rel magasabb vízszintet mértek - annak jeleként, hogy a folyó és a kutak közt a kavicsterasz útközben valószínûleg kiékelôdött (valószínûleg ugyanez a magyarázata annak is, hogy Sajóivánka területén az ásott kutakban megfigyelt vízszint jóval a Sajó szintje fölött tud maradni).
Amennyiben a helyszínrôl nyert képet újabb geológiai, geofizikai vizsgálatokkal kívánnánk árnyalni, amelyhez az elôzetes modellezés eredményeit is felhasználnánk, úgy a fentiekben ajánlott pontosításokat elvégezni javasoljuk.
A kavicsterasz geometriáján és szivárgási tényezôjén kívül az alkalmazott peremfeltételeknek van még számottevô hatásuk a nyomáseloszlásra és így az áramláképre. Ezért megfontolandó, hogy a terület részletes modellezésekor a kavicsterasz szélén a domvidékrôl felszíni lefolyásként érkezô vízmennyiséget vonalmenti forrásként figyelembevegyük. Hasonlóképpen, a csapadékból beszivárgás útján a telített zónába érkezô, illetve az onnan evapotranspiráció útján távozó vízmennyiségek mérlege is tisztázásra szorul.
A numerikus modell több paraméterének perturbációja mellett keletkezô áramlási képek vizsgálata valószínûsíti, hogy a Kazincbarcika II vízmû hozzáfolyási területe magában foglalja az OVIT-telepet és Harnócpusztát. Hasonlóképpen valószínû, hogy a Borsodszirák I vízmû hozzáfolyási területe a zagytározókat legalábbis részben lefedi. A Borsodszirák I vízmûhöz vezetô áramvonalak ugyanakkor elkerülni látszanak az Epres-tanyát.
A kavicsteraszon kívül esô telített zóna vastagságának (magasságának), amennyiben minden más peremfeltétel és paraméter helyes, nyilvánvalóan nincs jelentôsége a modell által a kavicsteraszban jelzett áramlási képre. Ugyanakkor, a modellfejlesztés kezdeti szakaszában, fôként a kavicsterasz becsült kiterjedésének az ellenôrzésére a kavicsteraszon kívül esô területeknek a domborzattal való jellemzése tanulságosnak bizonyult.
A modell által szolgáltatott sebességmezô megbízhatósága a fenti lépéseken kívül az alkalmazott eljárás finomításával is javítható. A továbblépés egy lehetséges iránya lehetne a sebességmezô folytonossá tételére irányuló erôfeszítések által kijelölt út [2].