A rendelkezésre álló anyag, valamint a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy a két vízbázis környezetében uralkodó felszínalatti lefolyás alapvetôen a Sajó, illetve a Bódva jó vízvezetôképességû kavicsteraszában zajlik, és ilyenformán azt elsôsorban a kavicsterasz kiterjedése, annak szivárgási tényezôje, a folyók vízállása, valamint a csapadékból eredô beszivárgás és az evapotranspiráció mérlege befolyásolják.
A folyók völgyét övezô, feltehetôleg alacsonyabb szivárgási tényezôjû dombok lábánál a kavicsréteg kiékelôdik, ám hogy pontosan hol, arra a figyelôkutakban mért és számított nyomásértékek összevetésébôl lehet következtetni, így a folyók környezetének figyelembevételével a kavicsterasz kiterjedése pontosítható/verifikálható.
Feltételezzük, hogy a terület nem arid (azaz a csapadékból származó beszivárgás a telített zónába több vizet juttat, mint amennyi az evapotranspiráció révén onnan távozik). A beszivárgás területi eloszlása ismeretlen lévén, arra egységesen a csapadék egy becsült százalékát tételezzük fel.